Még a jelentkezés előtt jó, ha tisztában vagy néhány információval. Ezt próbálom segíteni ezzel a bejegyzéssel. A többi jelentkezéssel és bejutással kapcsolatos információt a felvin megtalálhatod. 

Ez a bejegyzés az alábbi három témát dolgozza fel: 

• miből kell érettségizni
• mit kell tudni matekból és fizikából - szükséges középiskolai alapok
• Bsc vagy osztatlan
• rajz alkalmassági - avagy mindenki félelme

BSc vs osztatlan

Az elején biztosan furának tűnik, hogy kétféle képzés van.

A Bsc és az osztatlan képzés közötti egyik legnagyobb különbség, hogy 2,5 év után már más tárgyakat tanulnak az eltérő képzésekben. A Bsc inkább a műszaki ismereteket, az osztatlan képzés pedig a művészibb ismereteket helyezi előnyben. A Bsc-t azoknak ajánlom, akik inkább a műszaki dolgokban érdekeltek, szeretnek számolgatni és kevésbé szeretik a művészibb elvont dolgokat. Bsc-n nem kell szigorlatozni építészettörténetből, ami higyjétek el, elég nagy szívás. Az osztatlan képzést pedig inkább a művészlelkűeknek ajánlanám, akiknek nem megy olyan jól a számolgatás és inkább az éptörit sereti, meg tervezni meg ilyesmit. 

• BSC

A Bsc képzés azt jelenti, hogy 4 év után kapsz egy „alapdiplomát”. Ezzel a diplomával bizonyítod, hogy neked van egy alaptudásod az építészetről. De ha jól tudom, ezzel még nem tervezhetsz hivatalosan, mert nincs rá engedélyed. De már elmehetsz dolgozni, mivel van diplomád.

A Bsc befejeztével mehetsz MSc-re, ami a mesterszakot jelenti. Ez kb 2 év. Nem kell közvetlenül a Bsc diploma megszerzése után, lehet akár évekkel később is. A mesterszakra csak Bsc diplomával jelentkezhetsz. Az egyetem dönti el, hogy milyen mesterképzést indít. Lehet, hogy csak egyfélét, tehát lehet, hogy nincs választási lehetőséged.  Az egyetem több féle mesterszakot is indíthat, mivel építészeten belül is több féle irány van. Urbanisztika, statika, műemlékvédelem… tehát nem biztos, hogy olyan indul, ami érdekel téged.

Viszont, ha van már Bsc-s diplomád, akkor az Msc-t úgy is elvégezheted, hogy közben már dolgozol valahol.

• osztatlan

Az osztatlan képzésben annyi a különbség, hogy 5 év után kapsz egy diplomát, ami felér egy mesterszakos diplomával. Viszont itt nincs olyan, hogy 4 év után kapsz egy „alapdiplomát”. 3,5 év után szakirányt lehet választani: szerkezeti vagy tervezői.

A Bsc és az osztatlan képzés között az átjárás lehetséges, tehát szerintem az elején szinte lényegtelen, hogy hova mész. Az első 3 évben úgyis ugyanazok az órák lesznek együtt.

Érettségi:

Ahhoz, hogy építészmérnökire menjél, matekból VAGY fizikából emelt szinten kell érettségizned, az biztos.

Bsc-nél matekból és fizikából is kell érettségizni. Azt te döntöd el, hogy melyiket milyen szinten, de az egyiket muszáj emelt szinten.

Ha az osztatlan építészmérnökit választod, akkor tudnod kell, hogy nem kötelező fizikából érettségizned. Tehát megteheted azt, hogy matekból emeltezel, és valami másik tárgyat választasz ötödiknek.

Lehet, hogy most néhány olvasó megörült annak, hogy nem kell fizika. De ehhez lenne némi hozzáfűznivalóm.

Ha úgy döntesz, hogy nem érettségizel fizikából, akkor csak az osztatlan képzésre jelentkezhetsz, amihez kb 20 ponttal több kell, mint a Bsc-hez.

Építészmérnökin nincs szükség az összes középiskolai fizikára. Ami kell, az a mechanika. (1.félévben)

Ha nem érettségizel fizikából, akkor akár egy nyár alatt átismételheted a mechanika részt, amire az első félévben szükséged lesz.

Én úgy gondolom, hogy fizikából jó, ha érettségizel, mert az érettségire tanulás közben elsajátítasz néhány fontos dolgot, és gondolkodásmódot, ami később nagyon jól jöhet.

De persze ez mindenkinek a saját döntése, mindenki tudja önmagáról, hogy akarja e vagy nem.

• Plusz pontot ér e, ha olyan tárgyból érettségizek, aminek köze van az építészethez?

Nem.

Viszont nagy segítséget nyújthat a kezdetekben. Valamivel könnyebben indulsz el, mint a többiek. Ha van lehetőséged, mindenképpen érdemes bejárnod olyan órára, aminek köze van az építészethez.

Amit jó, ha a középiskolában elsajátítasz:

• Amit fizikából tudni kell

Mechanika. Szinte minden.

Az első félévben bevezető tárgy van (bevezetés a tartószerkezetek tervezésébe), ami azt jelenti, hogy csak alapozás van a nehezebb tárgyakhoz (statika). Tehát ez egy könnyű tárgynak számít, de attól még ezen is megbukik kb. az évfolyam 10%-a. Tehát fontos, hogy meglegyen egy bizonyos szintű középiskolai háttér fizikából.

A Moór Ágnes féle középiskolai fizikapéldatárat érdemes lapozgatni, a mechanika részét. Sok gyakorló feladatot ebből a könyvből kaptunk az első félévben.

• Amit matekból tudni kell

Az építészmérnökin csak két félév matek van. De azok a dolgok, amiket középiskolában sajátítottál el matekból, azok más tárgyakhoz is kellenek.

Amelyik részeket fontos tudni, mert előfordulnak:

• integrálás
• deriválás
• geometria
• trigonometria
• egyenletrendszerek
• koordinátageometria

Integrálás és deriválás teljes egészében, mert azt matekon még jobban megtanuljuk. A többiből inkább csak az alapokat kell tudni, azok más tárgyakhoz kellenek.

Érdemes a matekon figyelni a középsuliban, mert sokat segít, ha egy feladathoz tudsz egy könnyebb megoldást.

A rajz alkalmassági

Amitől mindenki retteg.

Néhányan már e szó hallatán feladják, mert ők nem tudnak rajzolni. Szerintem, amiket itt kell rajzolni, azokhoz a képesség fejleszthető arra a szintre, hogy felvegyenek. Hogy utána hogyan boldogulsz az már más kérdés.

Én magam is ettől féltem a legjobban, mert mégis ez az, ami eldönti, hogy van-e esélyem bekerülni vagy nem.

Amiket ezzel kapcsolatban megosztanék:

• akkor is van esélyed, ha nem jársz előkészítőre

Szerintem ezt fontos elmondani.  Nagyon sok ember, akivel találkoztam azt mondta, hogy ha nem jársz, akkor teljesen esélytelen, hogy bekerüljél. Nos, én nem jártam és bent vagyok.  Az biztos, hogy némi előnnyel indul az, aki jár, mert ott olyan beállításokat rajzoltatnak veled, amik előfordulhatnak, valamint megnézik a rajzodat, véleményezik, segítenek kijavítani a hibáidat. A tónusozás rejtelmeibe is bevezetnek.

Én nem jártam, mégis sikerült. Hogyan?

• Az iskolámban a rajztanár sokszor tudott velünk foglalkozni. Lerakott elénk néhány kockát meg hengert, próbált hasonlót mint ami ránk fog várni, és lerajzoltuk. Ha valami nem sikerült, akkor türelmesen megmutatta nekünk, milyen módszerekkel lehet fejleszteni, a tónusozást is megmutatta nekünk. Szerencsére az én rajztanárom mindig felkészült az ilyenekre, mivel az én iskolámból sokan megyünk építészmérnöknek továbbtanulni.

Tehát: Ha tudsz, akkor fordulj segítségért valakihez, akinek van fogalma arról, hogy miket kell csinálni és jó a látása. Mindenképpen járjál el néha valakihez, mert egyedül nem biztos, hogy képes vagy meglátni a hibáidat és kijavítani azokat.

• A térrekonstrukcióról először fogalmam sem volt, hogyan működik ez az egész. Ezt is a rajztanárom segített megérteni. Az első óra után rájöttem, hogyan kell megcsinálni a feladatokat, és nagyon jól elvoltam velük, ezt élveztem a legjobban. Az egészen bonyolult feladatokig is elmentünk, szóval eléggé biztos voltam benne, amikor ott ültem a felvételin. Ezt a részt szerettem, mert ez igazából csak egy térnek a megszerkesztése szabad kézzel. Ennek a feladatnak a térlátás a lényege, hogy kiszűrjék azokat, akiknek a térlátása annyira rossz, hogy nehezen boldogulnának az egyetemen. 

        Amit erről tudni kell, az az, hogy egyszerűt adnak a felvételin. Csak néhány feladatot megcsinálsz és tudni fogod. Az előkészítőn nagy valószínűséggel nem sokat fogtok vele foglalkozni. Sok osztálytársam járt előkészítőre és ő mondta, hogy nem nagyon sikerült megértetniük vele. Az, hogy megérted e, attól függ, hogy milyen a térlátásodat. Azt is fontos fejleszteni, ha nem elég jó.

A3-as méretben kell megrajzolni a feladatot.

• A szabadkézi rajz a másik feladat az alkalmasságin. Ami előfordul: egy szék vagy asztal és kockák, hengerek stb. Ezeket kell A3-as lapra lerajzolni grafittal, és tónusozni.

Ami fontos: arányos legyen a rajzod, a rajzlap közepén legyen kellő nagyságban, a tónusozásnál látszódjon az, hogy mi a legvilágosabb és mi a legsötétebb és legyen köztük átmenet, összességében jól nézzen ki, jó legyen ránézni. Erre az egyik legjobb felkészülés, ha eljársz előkészítőre, vagy ha nem akkor az interneten lévő előkészítős beállításokat megrajzolod. A legfontosabb dolog tényleg az arány! És a szép megjelenése a rajznak.

• Egyéb fontos tudnivalók: Május 26 körül szokott lenni. Jelentkezni kell előtte, pénzbe kerül a jelentkezés. (2014-ben kb 4000 Ft volt). Majd kapsz erről levelet, ha jelentkeztél az egyetemre, és csekkel kell befizetni.
• Az alkalmassági két részből áll: 1 órás térrekonstrukció és 3 órás szabadkézi rajz.
• A leírást megtalálhatod az alkalmassági oldalán.
• Ami nincs leírva az oldalon:
  • van esélyed akkor is, ha nem jártál előkészítőre – de valakihez mindenképp el kell menni párszor
  • rajzbakon kell rajzolni – én akkor először ültem rajzbakon, előtte azt sem tudtam, hogyan néz ki
  • nem annyira nehéz, mint mondják – vagyis ez a szerencsén is múlik

 (A következő bejegyzésben képeket osztok meg, amik segítik az alkalmasságira való készülést.)

- A